Balatonkenese hulladékgazdálkodása (2020–2025) – kihívások és megoldások

Az elmúlt években Balatonkenese hulladékgazdálkodási rendszerében több változás és fejlesztés történt. A 2020–2025 közötti időszakban különös figyelem irányult a szelektív hulladékgyűjtésre, a zöldhulladék kezelésére és a hulladékégetés visszaszorítására, valamint az építési törmelék és ipari hulladék megfelelő kezelésére. Az alábbiakban áttekintjük a jelenlegi helyzetet, a felmerülő kihívásokat és a lehetséges megoldásokat. Célunk, hogy közérthető formában tájékoztassuk a lakosságot, kiemelve a pozitív példákat és gyakorlati javaslatokat a tisztább, fenntarthatóbb Balatonkeneséért.

Szelektív hulladékgyűjtés helyzete és fejlesztési lehetőségek

Balatonkenesén a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés évek óta működik: a háztartások külön gyűjtik az újrahasznosítható anyagokat (papír, műanyag, fém) a vegyes szeméttől elkülönítve. 2020-ban a város a közterületeken is bővítette a szelektív gyűjtés lehetőségét, például a katolikus temetőben külön gyűjtőedényeket helyeztek ki a mécsesek (üveg, műanyag), a koszorúk (élő és művirág) és a zöldhulladék számára (​balatonkenese.hu). Ez jó példa arra, hogyan terjeszthető ki a szelektív gyűjtés a lakossági hulladékon túl az egyéb helyszínekre is.

Jelenlegi rendszer: Balatonkenesén a kommunális (vegyes) hulladék heti rendszerességgel kerül begyűjtésre, míg a szelektív hulladékot jellemzően havonta egyszer szállítják el a háztartásoktól (eddig jellemzően külön erre a célra biztosított zsákokban). 2023. július 1-től országosan átalakult a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás rendszere, a feladat az önkormányzatoktól állami koncessziós céghez került (​balatonkenese.hu). Ennek keretében 2024-ben Balatonkenesén is megkezdődött az új, egységes gyűjtőedények bevezetése: a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. minden hulladékszállítási szerződéssel rendelkező ingatlan számára térítésmentesen egy 240 literes szelektív hulladékgyűjtő kukát biztosít (​balatonkenese.hu). 2025 januárjától megszűnik a korábbi gyakorlat, amelyben kék és sárga zsákokat osztottak ki – ezt a nagyobb méretű, tartós edény váltja fel, anélkül, hogy a gyűjtés gyakorisága vagy módja változna (​balatonkenese.hu). „2025. január 1-től megszűnik a szelektív hulladékhoz eddig biztosított kék és sárga zsákok osztása; a MOHU a szerződéssel rendelkező ügyfelek részére térítésmentes használatra biztosít egy szabványos 240 literes szelektív hulladékgyűjtő edényt” – tájékoztatott a hulladékszállítást végző SIÓKOM Nonprofit Kft. a változás kapcsán (​balatonkenese.hu). Az új kukák kiosztása 2024 végén indult, az önkormányzat közreműködésével értesítik a lakosságot az átvétel lehetőségéről (​balatonkenese.hu).

Kihívások: A szelektív gyűjtés esetében a legfőbb kihívás a lakossági részvétel arányának növelése és a gyűjtés minősége. Országos szinten a települési hulladék elkülönített gyűjtésének aránya még mindig alacsony: 2020-ban ~674 ezer tonna hulladékot gyűjtöttek szelektíven Magyarországon, ami a közszolgáltatás keretében begyűjtött hulladék kevesebb mint 26%-át tette ki  (​economx.hu). 2022-re ez az érték kis mértékben csökkent (626 ezer tonnára) (​economx.hu), ami rámutat arra, hogy van még hova fejlődni az újrahasznosítható anyagok gyűjtésében. Balatonkenese mintegy 2700 fős kisváros, ahol az egy főre jutó kommunális hulladék mennyisége megközelítheti a 400-420 kg-ot évente, hasonlóan az országos átlaghoz (​economx.hu). Ebből adódóan évente több száz tonna hulladék keletkezik a településen, ezért fontos, hogy minél nagyobb hányadát szelektíven gyűjtsük és újrahasznosításra kerüljön. A szezonális ingadozás is kihívás: nyáron a Balaton-parti üdülővárosban megnövekszik a hulladék mennyisége a turisták miatt, így a gyűjtési rendszernek ekkor is bírnia kell a terhelést.

Fejlesztési lehetőségek: Az új 240 literes kukák bevezetése várhatóan megkönnyíti és ösztönzi a szelektív gyűjtést, hiszen nagyobb kapacitású edény áll rendelkezésre, és nincs szükség külön zsákok kezelésére. Emellett további fejlesztési irány lehet a gyűjtőpontok hálózatának bővítése. 2025-től például az üveghulladékot már nem viszik el háztól, ezért új üveggyűjtő pontokat alakítanak ki a városban a kényelmes leadás érdekében (​balatonkenese.hu). A jövőben fontolóra vehető a biohulladék (konyhai hulladék) házhoz menő gyűjtésének bevezetése is, amelyet uniós előírások sürgetnek – több magyar város már kísérletezik a házi komposzt vagy külön kukás gyűjtéssel a lebomló hulladékra. A lakosság folyamatos tájékoztatása és szemléletformálása kulcsfontosságú: kampányok, workshopok szervezése (például iskolai programok, versenyek a legtöbbet szelektáló utcák között) segíthet növelni az aktivitást. Összességében Balatonkenese szelektív hulladékgyűjtési rendszere az utóbbi években fejlődő pályán van – az új eszközök és a lakosság bevonása révén a következő években tovább nőhet az újrahasznosítás aránya.

Zöldhulladék kezelése: komposztálás és begyűjtés

A kerti zöldhulladék (fűnyesedék, lomb, nyesedék, gallyak) megfelelő kezelése kiemelten fontos a település tisztasága és a környezet védelme szempontjából. Balatonkenesén 2020 márciusától szigorú szabályozás lépett életbe: tilos az avar és egyéb kerti hulladék nyílt téri égetése a város egész közigazgatási területén (​balatonkenese.hu). A tilalom megszegői akár 150 ezer forintig terjedő bírságot kaphatnak (​balatonkenese.hu). Ezt a helyi rendeletet megelőzte egy országos szintű változás is: 2021. január 1-jétől Magyarországon általánosan betiltották az avar és kerti hulladék égetését, a levegő minőségének javítása érdekében (​edenkert.hu). A jogszabálymódosítás kimondta, hogy az önkormányzatok többé nem adhatnak felmentést, így a levegő védelméről szóló kormányrendelet alapján ez a tilalom minden településre, így Kenesére is érvényes (​edenkert.hu). Ez azt jelenti, hogy a kerti hulladékot már nem szabad elégetni – sem a lombot, sem az ágnyesedéket – helyette más megoldásokat kell alkalmazni.

Lakossági lehetőségek zöldhulladék kezelésére: Balatonkenesén a szolgáltató (SIÓKOM Nonprofit Kft.) szezonális időszakokban házhoz menő zöldhulladék-gyűjtést biztosít. Tavasszal és ősszel előre meghirdetett napokon begyűjtik a zsákokba tett falevelet, levágott füvet, gyomot, valamint kötegelve kihelyezett gallyakat (maximum 1 m hosszú és 5 cm átmérőjű darabokig) ​siokom.hu. Az év első ilyen akciója rendszerint januárban a karácsonyfák elszállítása, amikor kizárólag a díszektől mentes fenyőfákat veszik át és komposztálják​ (siokom.hu). Áprilistól őszig pedig havi vagy kéthavi rendszerességgel van zöldhulladék-gyűjtési nap (például 2025 tavaszán április 8-án és május 13-án is volt ilyen alkalom a városban ​siokom.hu). Az alábbi táblázat összefoglalja a lakosság számára elérhető hulladékkezelési lehetőségeket különböző hulladéktípusok esetén Balatonkenesén:

Hulladék típusa    Kezelési lehetőség Balatonkenesén

Kommunális (vegyes) :
Heti házhoz menő gyűjtés keddi napokon, szabványos 120/240 literes kukában​ (siokom.hu)

Szelektív (papír, műanyag, fém csomagolás):   Havi egy alkalommal házhoz menő gyűjtés; 2024-től fokozatosan egységes 240 literes kék fedelű kukában  (korábban külön zsákokban).

Üveghulladék:    Házhoz menő gyűjtés 2025-től megszűnik; kijelölt központi gyűjtőpontokon helyezhető el a továbbiakban​

Zöldhulladék (kerti):    Szezonális házhoz menő gyűjtés (tavasszal és ősszel meghirdetett napokon) biológiailag lebomló zsákban vagy kötegelve​ Egyéb időszakban házi komposztálás javasolt.

Lomhulladék (nagydarabos):    Évente egy alkalommal ingyenes házhoz menő lomtalanítás, előzetes időpont-egyeztetéssel​

Elektronikai hulladék:    Időszakos gyűjtőakciók keretében leadható (pl. 2022-ben külön e-hulladék begyűjtést szervezett az önkormányzat)​ , vagy a regionalis hulladékudvarban.

Építési-bontási törmelék:    Nem helyezhető ki a kommunális vagy lomtalanítási gyűjtésben; leadható az erre kijelölt hulladékudvarban (ingyenesen meghatározott mennyiségig)​, vagy konténeres sittszállítást kell igénybe venni.

Veszélyes hulladék (pl. festék, akkumulátor):   Nem kerülhet a vegyes kukába; leadható a kijelölt hulladékudvarban, ahol a háztartásoknak bizonyos mennyiségig díjmentes az átvétel​

A házi komposztálás kiemelten ajánlott megoldás a keletkező zöldhulladék csökkentésére. A kerti komposztálóban a fűnyesedék, falevelek nagy része lebomolhat és értékes humuszt ad a kerteknek, így „avarégetés helyett komposztáljunk” – ahogy a szakemberek is tanácsolják (​edenkert.hu). Az önkormányzat a jövőben fontolóra veheti komposztáló ládák kedvezményes biztosítását a lakók számára, ahogyan azt más településeken (például Balatonfüreden) már bevezették. Pozitív példa, hogy Balatonfüreden külön komposzttelepet hoztak létre és bővítettek az elmúlt években az odaszállított zöldhulladék hatékony feldolgozására (​magyarepitok.hu) – ezt a régióban keletkező zöldhulladék (így a Balatonkenesén begyűjtött is) hasznosítására használják. A lakosság számára továbbra is biztosított, hogy aki nem tud otthon komposztálni, az a zöldhulladékot a szervezett gyűjtéseken vagy a hulladékudvarban leadhatja, így nincs szükség égetésre.

Ösztönzés és szemléletformálás: A zöldhulladék kezelésében fontos a szemléletváltás. Az égetés nemcsak tilos, de káros is: rontja a levegő minőségét és zavarja a szomszédokat. Ezzel szemben a komposztálás vagy a szabályos gyűjtés „nulla kárt” okoz és még hasznot is hajt. Célszerű lehet tájékoztató kampányok indítása, bemutatva a jó gyakorlatokat – például házi komposztálási bemutató a városi rendezvényeken, „komposztáló nap” versennyel, ahol a legszebb komposztot készítő kert tulajdonosa díjat kap. Ilyen kreatív módszerekkel a lakosság nagyobb kedvvel vesz részt a zöldhulladék fenntartható kezelésében.

Hulladékégetés: jogi helyzet és kockázatok

Ahogy fent említettük, Balatonkenesén 2020 óta tilos bármiféle hulladék nyílt téri égetése, beleértve a kerti hulladékot és az avart is (​balatonkenese.hu). Ez a szabályozás a lakosság egészségét és a környezet védelmét szolgálja. Az avarégetés során ugyanis jelentős mennyiségű füst és finompor kerül a levegőbe, ami rontja a levegő minőségét és légzőszervi panaszokat okozhat a környéken élőknek. A kerti zöldhulladék mellett kifejezetten tilos kommunális hulladékot vagy műanyagot égetni, mivel ezek égetése rendkívül mérgező anyagokat (például dioxinokat) juttat a levegőbe. A jogi tiltás mellett fontos a lakosság tájékoztatása is arról, hogy miért veszélyes a hulladékégetés.

A kockázatok súlyosak: a ház körül elégetett hulladék füstje nemcsak kellemetlen szagú, de egészségkárosító is. A PVC vagy más műanyagok égetése során rákkeltő anyagok szabadulhatnak fel. Az avar és nedves növényi hulladék égetése pedig jelentős szállópor-terhelést okoz, hozzájárulva a szmog kialakulásához. Ezért van szükség a szigorú szabályokra. Balatonkenese önkormányzata egyértelműen kimondta, hogy a kerti hulladék kezelésére a komposztálás és a szelektív gyűjtés a járható út az égetés helyett (​balatonkenese.hu).

Szerencsére a helyi lakosság többsége együttműködő, és betartja a szabályokat. A tilalom életbe lépése óta csökkent az avarégetésből fakadó panaszok száma. Természetesen mindig akad kivétel: ha valaki hulladékot éget, azt bejelentés esetén a hatóság szankcionálja. A maximum 150 ezer forintos bírság elrettentő erővel bír (​balatonkenese.hu), de még fontosabb a közösségi összefogás: hívjuk fel egymás figyelmét barátságosan arra, hogy van jobb megoldás is, mint az égetés.

Összegzésként: a hulladékégetés visszaszorítása terén Balatonkenese példamutatóan járt el a tilalom bevezetésével, megelőzve még az országos szintű tiltást is. A jogi háttér mára egységes: az egész országban tilos az avarégetés​(edenkert.hu). Így a szabályok világosak, már „csak” be kell tartani őket. A lakossági tájékoztatás folytatódik: a város honlapján és hírleveleiben rendszeresen emlékeztetik a polgárokat a komposztálás lehetőségére és az égetés tilalmára. Ennek köszönhetően remélhetőleg a jövőben még kevésbé lesz jellemző a kerti tüzek füstje Balatonkenesén, és tisztább lesz a levegő.

Építési és bontási hulladék kezelése

Egy családi ház felújítása vagy egy kisebb építkezés során könnyen felhalmozódik építési törmelék, betondarabok, csempe, téglatörmelék, föld és egyéb inert hulladék. Fontos tudni, hogy az építési-bontási hulladékot nem szabad a kommunális szemét közé keverni, és lomtalanításkor sem helyezhető ki a ház elé, mert azokat a közszolgáltató nem szállítja el. Balatonkenesén is gyakran felmerülő probléma, hogy hova tegyék a lakosok a kisebb mennyiségű sittet vagy törmeléket egy felújítás után. A helyes megoldás az, hogy ezt a fajta hulladékot hulladékudvarban vagy lerakóhelyen kell leadni, illetve nagy mennyiség esetén konténert kell bérelni.

A településen keletkező építési törmelék kezelésére jelenleg az a gyakorlat, hogy a lakosok a regionális hulladékkezelő létesítményeket vehetik igénybe. Balatonkeneséhez legközelebb több hulladékudvar is elérhető, ahol meghatározott mennyiségig ingyenesen leadható az inert hulladék. Ilyen például a balatonalmádi hulladékudvar, vagy a SIÓKOM Kft. által Siófok térségében üzemeltetett hulladékudvarok (​siokom.hu). Ezeken a helyeken a háztartásokból származó törmeléket, cserép- és betondarabokat, csempét bizonyos korlátig átvesznek, és gondoskodnak azok újrahasználásáról (például útalapba bedolgozásáról) vagy ártalmatlanításáról. Lényeges, hogy veszélyes anyaggal szennyezett építési hulladék (pl. pala azbeszttartalommal, festékkel szennyezett faanyag stb.) csak külön kezeléssel adható le, erre is vannak engedéllyel rendelkező vállalkozók.

A város igyekszik segíteni a lakosságnak: időről időre tájékoztatást adnak arról, hogyan lehet megszabadulni a sittől szabályosan. A hulladéknaptárban és a városi honlapon is szerepel, hogy építési törmeléket tilos a kukába tenni, helyette a megfelelő gyűjtőhelyen kell leadni (​siokom.hu). Miért fontos ez? Egyrészt mert a kukásautó és a lerakó sem erre van méretezve – a túl nehéz, vagy nagy darabos hulladék kárt tehet a szállító járműben és a hulladékkezelő gépekben. Másrészt, ha illegálisan helyezünk el építési hulladékot (például az erdőszélen lerakva), az komoly környezetkárokat okoz. A törmelékhegyek nem bomlanak le, elcsúfítják a környezetet, és veszélyes anyagok juthatnak a talajba. „Az emberek bele se gondolnak, hogy ahol hulladékhegyek állnak, a bogarak, rágcsálók elszaporodnak, az eső a talajba mossa a hulladékot – főleg, ha veszélyes hulladékot raknak le –, ami előbb-utóbb beszivárog a talajvízbe” – figyelmeztetett Éliás Gábor rendőr alezredes, a Balatonkenesei Rendőrőrs parancsnoka egy helyi fórumon (​balatonkenese.hu). Valóban, az illegális sittlerakás környezetkárosításnak minősül, és akár büntetőeljárást is maga után vonhat. Ezért mindannyiunk érdeke, hogy az építési hulladékot szabályosan kezeljük.

Lakossági szolgáltatások: Balatonkenesén a lomtalanítás alkalmával nem viszik el az építési hulladékot – ezt sokan nem tudják, ezért fontos kiemelni. Ehelyett az alábbi lehetőségek adottak a városban és környékén a lakosság számára:

• Hulladékudvar igénybevétele: A legális és környezetbarát út, ha a kisebb mennyiségű (néhány zsáknyi) sittet a hulladékudvarra beszállítjuk. Itt nyilvántartás mellett átveszik, és a továbbiakban szakszerűen hasznosítják (pl. zúzással útalaphoz) vagy lerakják. A szolgáltató honlapján közzéteszi, milyen típusú hulladékot és mennyit lehet leadni (​siokom.hu). Ez általában ingyenes magánszemélyeknek egy bizonyos határig, efölött díjköteles.

• Konténer rendelése: Nagyobb átalakításnál érdemes konténert bérelni. Balatonkenesén is elérhetőek konténeres hulladékszállító vállalkozók, akik megfelelő engedéllyel a helyszínre kihelyezik a konténert, majd elszállítják a megtelt konténert. Bár ennek költsége van, de biztosítja, hogy a törmelék legális helyre kerüljön.

• Mobil sittszállítás: Apróbb mennyiségeknél (pl. néhány törött cserép) akár személyautóval is elszállítható a hulladék a legközelebbi inert hulladék lerakóhelyre, például a Királyszentistváni Regionális Hulladékkezelő Központba, amely Veszprém megye egyik nagy kapacitású létesítménye.

Önkormányzati szerep: Balatonkenese részt vett az állami "Tisztítsuk meg az Országot!" programban is, amelynek keretében pályázati támogatással számolták fel a korábbi illegális hulladéklerakókat. 2020-ban döntés született egy ilyen pályázat benyújtásáról a képviselő-testületben, amelynek célja az elhagyott szeméthalmok eltakarítása volt​(balatonkenese.hu). 2024-ben az önkormányzat saját költségvetéséből is biztosított forrást az illegálisan lerakott hulladékok felszámolására (​balatonkenese.hu). A város több helyszínén kamerarendszert telepített az illegális hulladéklerakók megfigyelésére, és ha bizonyíték volt rá, rendőrségi feljelentést tettek az elkövetők ellen (​balatonkenese.hu). Ezek az intézkedések mind azt szolgálják, hogy senki se érezzen késztetést arra, hogy a bontási hulladékát a természetben hagyja – helyette használja a rendelkezésre álló hivatalos lehetőségeket.

Összességében elmondható, hogy Balatonkenesén rendelkezésre állnak a megfelelő szolgáltatások az építési-bontási hulladék kezelésére, de a lakosság figyelmét folyamatosan fel kell hívni ezekre. A szabályok betartása közös érdek: szebb és egészségesebb környezetet eredményez, valamint elkerülhetők a bírságok és egyéb jogi következmények.

Ipari hulladék: jelenlét és szabályozás

Balatonkenese alapvetően üdülőváros jellegű település, jelentős nehézipari létesítmények nélkül. A városban működő vállalkozások főként szolgáltatóipari, kereskedelmi és turisztikai profilúak, így nagy mennyiségű ipari termelési hulladék itt nem keletkezik. Mindazonáltal fontos tisztázni, hogy az ipari hulladék kezelésére más szabályozás vonatkozik, mint a lakossági hulladékra. Minden cégnek, üzemnek kötelessége gondoskodni a tevékenysége során keletkező hulladékok szakszerű kezeléséről a hatályos jogszabályok szerint (2012. évi CLXXXV. hulladéktörvény és kapcsolódó rendeletek).

Jelen van-e ipari hulladék a városban? Kisebb műhelyekben, autószervizekben, vendéglátóhelyeken is keletkezhetnek speciális hulladékok (olaj, festékmaradék, elektronikai hulladék stb.), de ezeket nem a kommunális hulladékrendszerben kell elhelyezniük. Balatonkenesén nincs olyan nagyipari szereplő, amely saját hulladéklerakóval vagy kezelővel rendelkezne; az ilyen jellegű hulladékokat a vállalkozásoknak engedéllyel rendelkező hulladékkezelő cégeknek kell átadniuk. Például egy autójavító műhelynek szerződése van veszélyes hulladék (pl. fáradt olaj, akkumulátor) elszállítására szakosodott szolgáltatóval. Az építőipari cégek pedig a keletkező törmeléket kötelesek hivatalos lerakóba vinni vagy konténerrel szállíttatni.

Szabályozási keret: Az ipari és a nagy mennyiségű kereskedelmi hulladék nem tartozik a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe. Ez azt jelenti, hogy a városi hulladékszolgáltató (SIÓKOM Kft.) csak a kommunális és ahhoz hasonló hulladékot gyűjti (pl. irodai papír, ami a lakosságihoz hasonló). Minden egyéb hulladék esetén a termelő felelőssége gondoskodni a megfelelő kezelésről. Ide tartoznak a veszélyes hulladékok (oldószerek, vegyszerek), az elektronikai hulladék nagy tételben, az ipari csomagolási hulladék stb. Az ilyen hulladékokra a környezetvédelmi hatóságok kiemelt figyelmet fordítanak, engedélyhez kötött a szállításuk és ártalmatlanításuk. A Balaton közelsége miatt is fontos, hogy a környező településeken – így Kenesén – ne kerüljön illetéktelenül ipari eredetű szennyeződés a környezetbe. Szigorú előírások védik a Balaton vízgyűjtő területét az ipari szennyvizektől és hulladékoktól, így szerencsére Kenesén nem jellemző, hogy ilyen probléma felmerülne.

Összegezve: Balatonkenesén nincs számottevő ipari hulladéktermelés; a kisebb gazdasági szereplők betartják a jogszabályi előírásokat, és hulladékaikat engedéllyel rendelkező kezelőknek adják át. Az önkormányzatnak itt inkább felügyeleti és együttműködési szerepe van – például ha új vállalkozás indul, tájékoztatják a hulladékkezelési kötelezettségekről, szükség esetén a hatóság bevonásával. Ennek köszönhetően Balatonkenesén az ipari hulladék nem jelent különösebb gondot, és a város továbbra is megőrizheti üdülőhelyi jellegéből adódó tiszta környezetét.

Balatonkenese országos kitekintésben – jó gyakorlatok és követhető példák

Balatonkenese hulladékgazdálkodási szempontból hasonló kihívásokkal néz szembe, mint sok hasonló méretű település Magyarországon. Országos viszonylatban a települési szilárd hulladék mennyisége nem csökkent érdemben az elmúlt években: egy magyar állampolgár átlagosan 416 kg hulladékot termel egy évben, és ez az érték 2016 óta lényegében stagnál (​economx.hu). A hulladékkezelés terén hazánk sajnos elmarad az európai uniós újrahasznosítási céloktól – a települési hulladék nagyobb része még mindig lerakóba kerül, miközben 2020-ra 50%-os újrahasznosítási arányt kellett volna elérni (ehelyett kb. 35%-ot teljesítettünk ​economx.hu). Balatonkenese ebben a környezetben igyekszik a maga eszközeivel helytállni, és vannak olyan pozitív példák más városokból, amelyekből tanulhatunk.

Pozitív országos példák:

• Szelektív hulladék modernizációja: Több település – például Harka község Győr-Moson-Sopron megyében – beszámolt róla, hogy 2023-ban sikeresen átálltak a zsákos rendszerről a 240 literes kukákra, ami javította a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságát (​harka.hu). Balatonkenese is ezen az úton jár a MOHU program révén. A várakozások szerint ezzel nő a szelektíven gyűjtött hulladék aránya, mert a lakók kényelmesebben tudják gyűjteni az újrahasznosítható anyagokat.

• Komposztálás és biohulladék-hasznosítás: Vannak városok, ahol közösségi komposztáló pontokat hoztak létre vagy a lakóknak komposztládákat osztottak. Például Szegeden és Veszprémben pilot programok indultak a konyhai hulladék szelektív gyűjtésére és komposztálására, készülve a 2024-től várható kötelező biohulladék-gyűjtésre. Ezek a tapasztalatok segíthetnek Kenesének is felkészülni a jövőbeni feladatokra.

• Infrastruktúra fejlesztése: Az észak-balatoni régióban az elmúlt években jelentős fejlesztések valósultak meg uniós támogatással. 2020-ban Veszprémben egy évi 4500 tonna kapacitású hulladékfeldolgozó üzem technológiáját korszerűsítették, Balatonfüreden pedig a beérkező komposztálható anyagok kezelésére szolgáló telepet bővítették (​magyarepitok.hu). Ezek a beruházások javítják a térség hulladékfeldolgozási arányait, és a környező településeken – így Balatonkenesén – keletkező hulladékot is hatékonyabban tudják kezelni.

• Illegális hulladék elleni fellépés: Országosan is probléma az illegális szemétlerakás, de vannak követendő modellek. Sok helyen alkalmaznak rejtett kamerákat és drónos megfigyelést a tettenéréshez. Budapest XVIII. kerületében például a kamerás megfigyelésnek köszönhetően egy év alatt több mint 50 illegális szemetelőt fogtak el, és szankcionáltak – az így kapott bírságokat pedig részben a terület rehabilitációjára fordították. Balatonkenese már bevezetett hasonló kamerás megfigyelést (​balatonkenese.hu), ami jó irány, ezt érdemes folytatni és szükség esetén fejleszteni.

• Visszaváltási rendszerek és hulladékcsökkentés: 2024-ben Magyarországon elindult a központi palack-visszaváltási rendszer (RePont), amely pénzvisszatérítést ad a PET palackok, alumínium dobozok és üvegek visszaváltásakor. Ez várhatóan országosan csökkenti a szemétbe kerülő italos csomagolásokat. Balatonkenesén is érdemes kihasználni ezt: a helyi boltokban kihelyezett automaták vagy gyűjtőpontok révén a lakosok pénzt kapnak a visszahozott üvegekért, palackokért, így kevésbé végzik azok a kukában vagy az utcán. 2023-ban Áder János volt köztársasági elnök egy podcastjában kiemelte, hogy a „hozd vissza a palackot” időszak hamarosan kopogtat, és ezzel új lendületet kap a hulladékhasznosítás (​economx.hu​). Ennek hatása Balatonkenesén is érződni fog a következő években pozitív irányban.

Balatonkenese helyzete: A fenti példák tükrében elmondható, hogy városunk sok területen jó úton halad, de van még lehetőség további javulásra. Szelektív gyűjtésben tartjuk a lépést az országos programokkal; a zöldhulladék-kezelésben és hulladékégetés visszaszorításában szabálykövetőek vagyunk; az illegális lerakás ellen határozott lépéseket teszünk. A hiányterületeken pedig tanulhatunk másoktól: érdemes figyelni a hasznos kezdeményezéseket (pl. komposzt-programok, lakossági újrahasználati központok nyitása, közösségi cserebere rendezvények a használható holmiknak stb.), és ami beválik máshol, azt adaptálni Kenesére.

Javasolt megoldások és közösségi akciók a jövőben

A hulladékgazdálkodás sikeressége nagyban múlik nem csak a szabályozáson és a szolgáltatókon, hanem magán a közösségen is. Balatonkenesén a lakosság bevonása eddig is kulcsfontosságú volt – gondoljunk csak a szelektív gyűjtésre vagy az avarégetési tilalom betartására. A jövőben ezt a közösségi együttműködést tovább lehet erősíteni. Íme néhány javasolt megoldás és akció, amellyel városunk még tisztábbá és zöldebbé válhat:

• Önkéntes szemétszedési akciók: Folytatni és bővíteni kell az olyan kezdeményezéseket, mint a TeSzedd! mozgalom. 2025 áprilisában Balatonkenese is csatlakozott a TeSzedd országos szemétszedési akcióhoz, amikor a városban élők közösen gyűjtötték a szemetet a kijelölt területeken (​balatonkenese.hu). Ezek az akciók nemcsak megtisztítják a környezetet (minden évben több zsáknyi hulladék gyűlik így össze), hanem erősítik a közösségi szellemet is. Javasolt, hogy évente többször – például tavasszal és ősszel – legyen helyi szemétgyűjtő nap, akár verseny vagy családi nap formájában, ahol a résztvevők jutalmat kapnak. A strandok és turistaútvonalak mentén is lehet szervezni ilyen takarításokat a szezon előtt és után.

• Lakossági tájékoztatás és oktatás: A hulladékgazdálkodás hosszú távú javulásához elengedhetetlen a szemléletformálás. Az önkormányzat szervezhet lakossági fórumokat, workshopokat a hulladékcsökkentés témájában. Meghívhatnak szakértőket (pl. egy hulladékgazdálkodási szakembert vagy környezetvédelmi aktivistát), akik gyakorlati tippeket adnak: hogyan csökkentsük a háztartási hulladék mennyiségét, miként komposztáljunk, hogyan készítsünk „zero waste” tisztítószereket otthon stb. Az iskolákban és óvodákban is lehetnek tematikus programok, rajz- és videópályázatok „Tiszta Kenese” mottóval. Minél többet beszélünk róla, annál inkább beidegződik, hogy vigyáznunk kell környezetünkre.

• Újrahasználat és hulladékmegelőzés: A legjobb hulladék az, ami nem is keletkezik. Ezt szem előtt tartva a város támogathatna olyan közösségi projekteket, amelyek az újrahasználatot segítik. Például ruhacsere-börze, könyvcserélde, bolhapiac rendszeres szervezése – így a megunt, de még használható tárgyak nem a kukában végzik, hanem új gazdára találnak. Nyugati példák alapján szóba jöhet egy „Re-Use” központ létrehozása is a településen vagy a közelben, ahol a lakosok leadhatják a számukra feleslegessé vált, de jó állapotú holmikat (bútor, elektronika, játék stb.), és mások ezeket ingyen elvihetik. Ezáltal csökken a lom hulladék mennyisége is.

• Önkormányzati ösztönzők: A helyhatóság fontolóra veheti kisebb ösztönzők bevezetését a hulladékcsökkentés terén. Például komposztáló edények kedvezményes kiosztása a családi házas övezetekben, ami ösztönzi a zöldhulladék helyben tartását. Vagy „zöld kedvezmény” nyújtása azoknak, akik kevesebb vegyes hulladékot tesznek ki (mondjuk kisebb kukaméret választása esetén díjkedvezmény). Esetleg a legaktívabb környezetvédő lakóközösséget év végén elismeréssel jutalmazhatja a város.

• Infrastruktúra és szolgáltatások bővítése: Ha igény mutatkozik rá, érdemes megvizsgálni egy helyi hulladékudvar létesítését Balatonkenesén, hogy ne kelljen a környező városokba szállítani a speciális hulladékokat. Bár a település mérete nem nagy, lehet, hogy egy kisebb gyűjtőpont (pl. havonta egyszer nyitva tartó önkormányzati gyűjtőpont) is elegendő, ahol átveszik a festékmaradékot, elektronikai hulladékot, használt sütőolajat stb. Ezzel kényelmesebbé válik a lakosságnak a szabályos leadás. Emellett folytatni kell az olyan fejlesztéseket, mint a kamerarendszer bővítése az illegális lerakás visszaszorítására, valamint együttműködni a szomszédos településekkel közös projektekben (pl. régiós komposztáló telep kihasználása, közös szemétszedő akciók a térségben).

Összefoglalás: Balatonkenese hulladékgazdálkodása 2020 és 2025 között sokat fejlődött, de a munka nem áll meg. A közösségi összefogás, az önkormányzati támogatás és a lakossági felelősségvállalás együtt teremthet egy tisztább és fenntarthatóbb várost. A friss statisztikák és példák azt mutatják, hogy országos szinten is változások zajlanak – a hulladék mennyiségét csökkenteni és az újrahasznosítást növelni kell. Balatonkenese ehhez a folyamathoz helyi szinten úgy járulhat hozzá, ha tovább javítja szelektív gyűjtési arányait, ösztönzi a komposztálást, szigorúan fellép az illegális hulladék ellen, és bevonja a polgárokat a közös megoldásokba. A már meglévő jó gyakorlatokra építve (pl. szelektív kukák kiosztása, zöldhulladék-gyűjtés, TeSzedd akció) és új ötleteket megvalósítva a következő években Balatonkenese hulladékgazdálkodása példaként szolgálhat sok hasonló település számára.

Források: A cikkben szereplő adatok és idézetek a Balatonkenese Város Önkormányzat hivatalos közleményeiből, a SIÓKOM Nonprofit Kft. tájékoztatóiból, országos statisztikákból és szakmai cikkekből származnak, többek között: Balatonkenese városi hírek, KSH adatok, Economx.hu gazdasági hírportál, Édenkert.hu szakmai cikk, valamint a városi Balatonkenesei Hírlap idevágó cikkei és a Magyar Kormány hulladékgazdálkodási programjának anyagai.

Mindezek alapján kirajzolódik, hogy Balatonkenese számára a hulladékgazdálkodás terén a megoldásorientált szemlélet meghozza gyümölcsét: tisztább utcák, egészségesebb környezet és egy összetartó, felelősségteljes közösség formájában.